Fagyos téli táj

A hegyre felfelé tartó úton az időjárás nem éppen a legszebb arcát mutatta. Hideg, csípős szél, hó, köd volt az útitársam.

Felérve a hegytetőre sűrű köd fogadott, csak a fák teteje volt látható. A természet a hó takarója alatt csendben pihent. Aztán mintegy varázsütésre a felhők mögül váratlanul előtűnt a Nap, megvilágítva az eddig láthatalan tájat. Jeges szél táncolt körülöttem, éreztem a téli nap frissességét és élveztem azt a különleges látványt. A táj hideg, kontrasztos színekbe öltözött.

A fagy nem adott sok időt a táj megörökítésére, a fotós keze is megdermedt a hidegtől. A szélsodorta felhők, a köd, a zúzmarás távoli hegyek, kék ég, a hó, a tél csendje ámulatba ejtettek. Még egy darabig gyönyörködtem a látottakban, majd továbbindultam a hólepte keskeny ösvényen, ahol még várt rám némi téli csoda. Ezek a pillanatok emlékeztetnek arra, hogy miért is lehet oly szép télen is a természet.

Itt szeretném megemlíteni, hogy néhány fotó - kísérletképpen - más színhőmérséklettel készült. Kíváncsi vagyok, vajon neked melyik tetszik és miért? Kérlek, írd meg véleményedet a kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül! Köszönöm!